A Molnár utca 35. szám alatt Bohém Art Hotel épül, a régi házra további 4 szint kerül, míg a telek belső részén betuszkolnak egy monstrumot. A szomszédos házak ablakaitól három méterre hatemeletes tűzfal magasodik, sötétségbe borulnak a lakások. Az önkormányzat szerint a jogszabályoknak és a kerületi városrendezési tervnek megfelelően jártak el. A lakók hiába kérték levélben Rogán Antal segítségét. Az engedély nélküli bontás miatt 4 és fél millióra büntették a tulajdonost. A kivitelező a Wallis-hoz köthető Market Építő Zrt. Ők hozták össze az MTV új gyártóbázisát is. Lehet-e sötétben élni?

Árnyékba borulva

Az V. kerületben a Molnár utca 35. szám alatti műemléki jelentőségű területen fekvő ház átalakításával egy hatemeletes monstrumépületet húznak fel Bohém Art Hotel néven. A szálloda új épületszárnya ugyanis a szomszédos házak: a Molnár utca 33., a Havas utca 2., valamint a Belgrád rakpart 9. által közrezárt területen magasodik. Ha a szomszédos ház legfelső szintjén kiállunk a gangra, érdekes látványban lehet részünk, mert a függőfolyosóhoz szinte hozzáépítik az új hotelt, így ha a lakók később hallgatóznak, mert épp nincs semmi a tévében, és az eső miatt kirándulni sem lehet, akkor talán a bohémtanya belső életébe is „befülelést” nyerhetnek. Bár a hatóság tájékoztatása szerint az új épület falazata a jogszabályokban szereplő hő-, és hangszigetelési előírásokat betartja. Az udvaron rohamtempóban épülő hotel betonkockája horrorisztikus módon a szomszédos Havas u. 2. és a Molnár u. 33. szám alatti társasházak négy szintjének lakásait sötétségbe borítja, az ablakoktól három méterre magasodó új épület a napfénytől és az egészséges levegőtől is megfosztja a lakókat. A szálloda legfelső emeletét zajvédő fallal látják el, mivel ezen a szinten helyezik el az épület gépészeti berendezését.

Az építkezés során a megtartandó utcai traktus második emeleti főfalainak engedély nélküli bontásról nem tájékoztatták az önkormányzatot, ezért az egyik lakó feljelentésére a polgármesteri hivatal 4 és fél millió forintra büntette a tulajdonost, aki azonban fellebbezett, ezért jelenleg másodfokú eljárás alatt van az ügy. Az új hotel utcafronti részén a mostanában szokásos eljárást alkalmazzák az épülettel, vagyis patyomkinfalu-effektus érvényesül – rekonstruálva az eredeti 1903-as állapotot –, megtartják a külső eredeti homlokzatot, de mögötte szinte minden megújul és még ráhúznak három emeletet. Ez a módszer a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által megengedett rehabilitációs módszer, amit a lakók és a civil szervezetek tiltakozása ellenére a történelmi zsidónegyedben rendszeresen alkalmaznak, és az UNESCO haragját is kiváltotta. Ezáltal egészen más funkciójú épületeket kreálnak, ami valójában a lényegtől fosztja meg a történelmi belvárost, ami miatt a csodájára járnak a turisták, vagyis a hely atmoszférájától, az ún. genius locitól.

A lakók tiltakoztak

A szomszédos ház, vagyis a Havas utca 2. szám alatti társasház lakói 2007. február 8-án fellebbezést nyújtottak be a Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatalhoz – jelenleg Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal néven fut – az V. kerületi polgármesteri hivatal építési és műszaki osztálya által kiadott V-5006/3/2007. számú határozata ellen, amely megadta a Béke Irodaház Szolgáltató Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek szállodaépítésre az elvi építési engedélyt. Ebben a lakók azzal érveltek, hogy „lakásaink az építkezéssel érintett ingatlan falától olyan kis távolságra helyezkednek el, hogy a megvalósulás után lakásaink szellőzetlen és sötét bezárt hátsó udvarra néznének, amely nem csak a használhatóságot teszi lehetetlenné, sötétté és szellőzetlenné, hanem olyan értékcsökkenést eredményezne, amely rendkívül sérelmes az érintettekre nézve.”

De nemcsak a megszűnő fény és redukált oxigén miatt tiltakoztak, hanem a hotel tetején elhelyezendő gépészeti berendezések zajnövelő hatása ellen is: „a megvalósulás után az ún. szálloda tetején lenne elhelyezve a gépészet, amely köztudottan nem kis zajjal jár.”Valamint azt állították, hogy az OTÉK alapján kötelező megfelelő mennyiségű parkolót is építeni, hogy ne a zsúfolt belvárost terhelje tovább a létrejövő intézmény: „kérdésünk, hogy hová tervezi a szálloda garázsát, parkolóját, hiszen tudomásunk szerint jogszabály kötelezi a beruházót az ezekről való gondoskodásra.” A tervező az építési engedélyben 30 helyet jelölt meg, amiből a beruházó 20 millió forintért 10 darabot megváltott a parkolóhely létesítési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 32/2007. (IX. 17.) sz. helyi rendelet előírásai szerint. Ettől még az amúgy is túlzsúfolt utcában még több autó fog parkolni.

Szabályos építési engedély

Nagy Szabolcs , a kerület építési és műszaki osztályának vezetője elmondása szerint az építési engedély ellen fellebbezés nem érkezett, ezért az jogerőssé, illetve végrehajthatóvá vált, az építkezés jogszerűen kezdődhetett meg. Idén január 19-i levelében viszont egy lakos tiltakozott a Fővárosi Főügyészségen. A névtelenséget kérő szomszédos házban élő lakó ebben azt feltételezi, hogy az építkezés számos építési előírást megszeg. Szerinte „nem a földhivatali nyilvántartás szerinti telekhatáron belül folyik az építkezés, hanem igénybe veszi a szomszéd telkét is. (…) A hotel befele, az udvar felé terjeszkedik. A helyszínrajzon (felülnézet) az épület egyenes vonalban halad el a Havas u 2. épület mellett, amely egy sarokház és az udvari része határolja az épülő szállodát. Az épülő ház a Havas utca 2. számú ház belső gangjait mintegy három méterre megközelíti, sőt az egyik ganghoz építik a szálloda falát” – folytatja a főügyészséghez eljuttatott levelében. Egyelőre az ügyészségnél a labda.

Nagy Szabolcs véleménye szerint egy bírósági peres eljárásban, amire a lakók készülnek, az általuk kiadott építési engedély biztosan megállja a helyét. Álláspontjuk szerint abszolút szabályos és helyes eljárás keretében adták ki az engedélyt. A telekhatárokat a terv, illetve a kivitelezés a jogszabályok szerint betartja, és mivel a jogszabályoknak megfelelőn engedélyezhető volt az építkezés, ezért nekik azt ki kellett adni. A zártsorú beépítés, amely jellemzi a Belvárost, lehetőséget ad arra, hogy a házak egymáshoz közel épüljenek.

Beindult az építkezés

Az 1903-ban épült ház körzőgyárként működött sokáig, majd a Szy Sándor vezette Béke Irodaház Kft. vásárolta meg. Ekkor Bojár Iván Andrással – aki a fővárosi városfejlesztés emblematikus figurája, a Szeretem Budapestet mozgalom egyik vezetője, Demszky Gábor Budapest Európa Kulturális Főváros-pályázata programigazgatója – elhatározták, hogy közösen, az OCTOGONart Galéria szakmai partnerségével kiállítótérként működtetik az épületet. Végül aztán ez a kezdeményezés gyorsan „átalakult”, és 2007 decemberében a Béke Irodaház Kft. megkapta az építési engedélyt, amelynek fő tevékenységévé csupán egy évvel később, 2008 nyarán vált a szállodaüzemeltetés. Szy Sándor beruházó nem kívánt nekünk nyilatkozni, ahogy fogalmazott, nem szeretne ügyet kreálni abból, ami nem ügy. A kivitelező a Market Építő és Kivitelező Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amely a Wallis, ma már WING Zrt. érdekeltségébe tartozik, legutóbb a Magyar Televízió Kunigunda utcai gyártóbázisát építették fel, amit majd az MTV az állampolgárok adójából visszabérel hosszú távon.

Az építkezés 2008 nyarán kezdődött meg, jelenleg is rohamtempóban zajlik, sokáig szombaton is reggeltől estig zavartalanul folyt. A kivitelező 2008. július 4-én kérelmet adott be az önkormányzathoz, hogy mentesüljenek a zajrendelet hétvégi munkavégzést tiltó rendelkezésének hatálya alól, amit a hivatal 2008. augusztus 9. és október 12. között szombati napokra vonatkozóan engedélyezett, mely meghosszabbításra került december 21-ig, majd az ünnepi időszak szünetét követően kiadásra került 2009. január 10-től május 16-ig. A zaj ellen az egyik lakó írásban tiltakozott az önkormányzatnál február 5-én (beérkezett február 9-én, ezt megelőzően lakossági panasz nem érkezett), és február 11-én Rogán Antal polgármester aláírásával visszavonták a zajrendelet alóli felmentést. Azóta is többször előfordult, hogy szombaton dolgoztak, és egyáltalán miért kellett rohamtempóban szombaton is építkezni? Már megint kinek az érdeke, és ki képviseli a lakók érdekeit?

Levél Rogánnak

A lakók 2008. augusztus 11-én levélben tiltakoztak Rogán Antal polgármesternél az induló építkezés miatt, amelyből röviden idézünk: „Az építkezésekkel kapcsolatban már többször fejeztük ki aggályunkat, több megkeresést intéztünk Önök felé, de mind a mai napig nem történt semmi. Jelen álláspont alapján az látható, hogy az építtető lebontotta a házunk tűzfalát, ezáltal a hátsó udvar életveszélyessé vált, és szemmel láthatóak az udvaron található repedések. Az építtető kárt okoz társasházunknak. Az építtető hanyagul nem veszi figyelembe a helyi adottságokat, a Duna közelségét, a több mint 100 évvel ezelőtti építkezési szokásokat.” A levél kitér a Belgrád rakpart 9. szám alatt korábban zajló építkezésre is: „attól tartunk, hogy ugyanolyan tragédia történhet, mint az Ó utcában, ahol összeomlott egy bérház. (…) A homlokzat és a tető korszerűsítésére vonatkozó engedély birtokában megemelték a ház tetősíkját, és gyakorlatilag két új emeletet építettek rá engedély nélkül. (…) A pincéből nagy mennyiségű földet termeltek ki, helyenként az alapok alá is ásva, s a felső szintek súlytöbblete a földtámasz meggyengítésével együtt már az oldalfalak beomlásával fenyegetett, ekkor azt folyékony betonnal hivatalból feltöltötték.”

Műemlékes szempontok

Felmerült a kérdés, hogy a világörökségi körülményeket nem kellett volna-e figyelembe venni, illetve a hatemeletes épület nem csúfítja-e el a Duna-part házai által kirajzolódó harmonikus sziluettet. Nagy Szabolcs erre azt válaszolta, hogy a kerületi városrendezési terv (KVSZ) tömbökre, házakra lebontva szabályoz, hogy mely épületet hogyan lehet átalakítani, annak lehetőségeit, kereteit összegzi. Ezt széleskörűen vizsgálták, amit az is bizonyítja, hogy KVSZ egyeztetési eljárás egy évig tartott, amelynek során az illetékes szakhatóságot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) is bevonták, amely elfogadta a terveket. Így a polgármesteri hivatal szerint az értékvédelmi szemlélet maximálisan érvényesült, „erkölcsi aggályok” hatósági eljárásban nem értelmezhetők. Az eredeti állapotban felújított homlokzat megtartja majd a korabeli színeket, formákat, domborműveket. Ráadásul az OTÉK 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről akkori és jelenleg hatályos állapotában sem volt szempont, hogy a szomszédos házakhoz, illetve udvari lakásaikhoz ilyen közel ne épülhetne egy új épület. A telekhatár kérdéskörben hozzátette, hogy a Belvárosban a telek, illetve épülethatárok éppen a történeti fejlődés következtében sajátos műszaki jellemzőkkel bírnak (pl. épületek összeépítése, eltérő vastagságú falazott kerítések stb.) Nagy Szabolcs szerint ebben az esetben pedig megállapítható, hogy az új épület mindenképpen elfogadható helyen kerül kialakításra műszaki és jogi megközelítésben is, ugyanis a régi épület határvonalához (ami több mint száz éves birtokolást is jelent) képest az új épület határa saját telkének belseje felé mozdult el, ráadásul a földhivatali adatkezelés határértékein belüli eltéréssel.

A szomszédok perelhetik az építtetőt, de nem az OTÉK, vagy más jogszabály megsértéséért, hanem kártérítési igényért pl. értékcsökkenés okozásáért, ezt polgári peres eljárásban érvényesíthetik. Az építési engedély ellen fellebbezést annak kézhezvételét követően 15 napon belül lehetett volna benyújtani, amelyet II. fokon a Közigazgatási Hivatal bírált volna el. De erre nem került sor a lakók részéről, ezért peres úton a határozat, a hatósági eljárás jogszerűsége nem támadható. A jelen engedély esetében a jogerő beállt, így már csak az ügyészségi vizsgálat lehetséges, ami folyamatban van.

Kulcsmomentum: légudvar vagy zárt udvar?

A lakók több jogszabály megsértését vélelmezik, ezekből csupán egyet emelünk ki, amely azonban kulcsmomentum lehet. Ez pedig a távolságtartás problémája. Úgy tűnik ugyanis, hogy az OTÉK nem teljes körűen rendelkezik, mintha kiskaput hagyna ez ügyben. Vagyis amíg a légudvar kifejezés jelentését meghatározza, addig a zárt udvart nem magyarázza meg. Ugyanis ha a szóban forgó udvar – ahol eddig csupán egy jóval alacsonyabb épület állt, és most egy szálloda magasodik – légudvar, akkor az építtető jogszerűen beépítheti. Ha viszont zárt udvarnak minősül, akkor más szabályok érvényesek rá, és akkor a telek közepén csupán négy méteres sávban építkezhetnének. Az OTÉK 36. §-a így rendelkezik: „ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 méterre álljon.”

A légudvar és a zárt udvar között az a különbség, hogy a légudvar szellőzésre szolgál, így oda toalett, fürdőszoba ablaka nyílhat, de lakószoba nem. Ha a Havas utca 2. udvari lakásainak ablakai a hátsó udvarra nyílnak, akkor az vélhetően nem tekinthető légudvarnak. Ráadásul a légudvarban gázüzemű lakásfűtő készülék nem vezethető ki. A rendelet ugyanis azt is mondja, hogy az új épület nem károsíthatja meg a szomszédokat, jelen esetben a tűzvédelmi előírások is sérülhetnek, a kiáramló szén-monoxid drasztikusan rontja az életkörülményeket. Az önkormányzat erre úgy reagált, hogy az engedély kiadásához az eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóság kikötésekkel hozzájárult.

Nem jár alanyi jogon a fény?

Az OTÉK 86. §-ban szerepel továbbá az ún. benapozási szabály, vagyis „a lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.” Az építtető viszont arra hivatkozik, hogy az udvaron régebben is állt egy másfél szintes épület, bár attól a szomszédos házak lakásaiba behatolt a fény, és sokkal alacsonyabb mint a most épülő hat szintes szálloda. Valamint annak építési engedélye sem áll rendelkezésre, így vélhetően illegálisan húzták fel, akkor viszont nem lehet rá hivatkozni. Az I. fokú hatóság döntését saját a föntebb már idézett közigazgatási hivatali határozatával megerősített álláspontja szerint jogosnak tartja, felhívva a figyelmet az OTÉK idézett benapozásra vonatkozó jogszabályhely azon kitételére, mely szerint „... kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé” , de e kitételnél is fontosabb körülmény, hogy az építési engedély kiadásakor az OTÉK egyáltalán nem tartalmazott benapozásra vonatkozó előírást. Viszont az OTÉK-paragrafus – miszerint a benapozási szabály alól kivételt képez, ha a kialakult beépítés, esetünkben a zárt soros beépítés, nem teszi lehetővé ezt – logikailag önmagát cáfolja, hiszen éppen esetünkben tette lehetővé a benapozást, ugyanis közel 100 évig csupán másfél szintes épület állt, és sütött nap.

Forrás: Ingatlan magazin

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.